Blog

Hugó, miután kilépett a pékség ajtaján, Böhmné asszonyságtól kapott finomságokkal, rohant ahogy csak bírt a kórházig. Itt pihegett egy kicsit mielőtt felszaladt a lépcsőkön a bejárathoz, ahol apa már várta. A kórház a pékségtől csak néhány háztömbnyire ágaskodott az ég felé furcsa díszes tornyaival, tetőteraszával és Rafael arkangyal egy emelet magas szobrával a bejáratánál. A bejárat felett a következő felirat ékeskedett: „Isten meggyógyít”.

Tódor az iskola után mindig átsétált édesanyja munkahelyére. Édesanyja közel dolgozott, csak egy saroknyira egy nagy ódon épületben, amelynek kődíszei szomorúan tartották az épület oromzatát, amelyről már rég lehullott a vakolat. Tódor nagyon szerette az anyukáját, de nem szívesen ment be abba az épületbe. Épp arról ábrándozott, hogy bár ne kellene mindig odamennie, bár ne lenne minden délután ugyanolyan. Egyszer csak csillogó fényességet pillantott meg a járdán.